|
A tudománynak
a hitele a legnagyobb értéke, arra kell legjobban vigyáznia.
Ha hitele nincs, talaja sincs.
Vigyázzunk rá nagyon!
Gánti Tibor
"Már
meg van írva, hogy hogyan kellett látni, mit kell gondolni
a Horthy-korszakról. Aki errôl megpróbál másként vélekedni,
vagy bármilyen más szempontot érvényesíteni, az olyan érdekcsoportokba
ütközik, amelyekkel meg kell vívnia." (Farkas
Adrienne: Schmidt Mária történész. Demokrata 1997/3.37.)
Akikkel a tôrténésznek meg kell küzdenie a tôrténeti igazságért
az lehet országon belüli vagy kívüli szakmai, politikai vagy
más erô. Ugyanakkor az is ismert, hogy "egy történész azt
kutat ki egy anyagból, amit akar. Bármikor meg lehet írni
egy tôrténetet, alá lehet támasztani adatokkal és idézetekkel
az egyik oldalról, de ugyanúgy a másik oldakól is." (i.
m. Farkas 1997.46.) Szerintünk ettôl hihetetlenül
nagy a hiteles történelmet, a múltat feltárók felelôssége
is! "A minap a magyar miniszterelnök arról beszélt, hogy nem
kell folyton könnyeket hullatni a múltra, hanem elôre kell
nézni." (Kiss Dénes: Nem kanynyet hullatunk!
Magyar Múlt. Új Magyarország 1997. X. 13. 9.) Viszont
szerintünk az az igazság, hogy ami megtôrtént az már a múlt,
amely visszavonhatatlanul meghatározza a jelent és a jôvôt.
Nyilvánvaló, hogy megfelelôen foglalkozni kell vele! De nem
a valóságra épülô adatok vagy történelmi események elhallgatásával
vagy netán meghamisításával! Természetesen úgy, ahogy kötetünk
szerzôje, Szilassy Sándor is teszi. Az USA-ban dolgozó kônyvtáros,
tôrténész, egyetemi tanár - a magyarországi ún. tôrténész
iskoláktól, a meghatározó akadémiai köröktôl függetlenül -
vállalkozik a "nagy magyar tragédiák" idöszakának: az elsô
világháborút követô ún. forradalmak korszakának hiteles feltárására.
A szerzô megállapítása az, hogy Magyarország ekkor került
ugyanis a valóságban legelôször a "Szakadék szélére".
Miért egyedülálló ez a feldolgozás? Nyilvánvalóan azért, mert
a szerzôje új forrásanyaggal és új szempontokkal csoportosította
az eddig is ismert tényanyagot. Mert mit írt ennek a korszaknak
magyar történelmérôl, illetôleg magyarságtudatáról François
Thul, párizsi politológus, geopolitikai professzor? Idézzük
fel ôt: "A magyar uralkodó körök azzal a szándékkal léptek
be a világméretű konfliktusba, hogy rendezni próbálják a magyar
királyságon belül, de kívül is, a szláv kérdést. A háborúba
való belépésnek ez volt a legmélyebb oka. A katonai vereség
s a rákôvetkezô társadahni válság az identitástudat egy új
ciklusának a kezdetét jelenti. Az ország megcsonkítása, a
kommunista polgárháború és a horthysta ellenforadalom két
esztendô leforgása alatt gyökeres változást hoz: Magyarország
Duna-menti nagyhatalomból területvesztett kishatalommá lesz,
és mély ídentitásválságba kerül.
A depresszív gondolat, hogy egy pszichológiai szakkifejezéssel
éljek, az a meggyôzôdés táplálja, hogy Magyarországot mélységes
igazságtalanság sujtotta. Nem pusztán a területi veszteség,
hanem az a tény is, hogy több millió magyar ezentúl idegen
országban kénytelen élni..." (François Thul:
Geopolitika és magyar identitás. Magyar Szemle 1997. X. Új
Évf: 7-8. szám, ford.: Szávai János, 79-80.) A
látszólag tárgyilagos megkôzelítés történészi (vagy más?)
tényközléseket igazán már nem tárgyal. Minden mélyebb elemzés
vagy történészi vizsgálódás nélkül ír a szerzô, többek között
azért is így, mert tanulmányának nem történészi, hanem geopolitikai
feladata van. François Thul azért nem tér ki részletesebben
a Trianon vagy magyar sorskérdésre, amely szerintünk egyben
európai sorskérdés is. Igazán nem érezte át, hogy ô annak
a nemzetnek egyik vezetô tudósa, amely a legjelentôsebb szerepet
játszotta annak idején a békékötésnél. Tanulmánya végén megjegyzi:
..."A piacgazdaság és a demokrácia szelíd bája (sic!) elfelejti
a fájdamat, az elvesztett területek visszaszerzésének vágya
által keltett viharok elcsitulnak. De Magyarország még nagyon
sokáig fog gyászolni. Sokkal tovább, mint a régió népeinek
bármelyike."
Bennüket viszont a francia tudós ezen véleménye nem "gyászolásra",
hanem a Trianonnal kapcsolatos történelmi események még fokozottabb
feltárására és bemutatására ösztönöznek. Hiszen teljesen nyilvánvaló,
hogy nekünk történészeknek egyáltalán nem a gyászolás vagy
a felejtés a dolgunk! Különösen akkor nem, amikor a magyar
társadalom ma is újra tele van ún. trianoni problémákkal.
Manapság írt hét szervezet levelet a magyar köztársaság elnökének,
Göncz Árpádnak "A belsô trianonizálás ellen" címmel (Új
Magyaroszág 1997. x. 3. 4.). Pár év alatt - a Trianon
Társaság mellett - számos Trianonnal foglalkozó szervezet
alakult Magyarországon (Hunnia 95. IX. évf.10.35.).
Nap mint nap kell vele foglalkoznunk mert szinte rákényszerít
bennünket a "szomszédságunk" néhány vezetô politikusa, mint
legutóbb Meciár szlovák miniszterelnök, aki a régi mintájára
magyar-szlovák lakosságcserét vetett fel... Nyilvánvaló, hogy
más "szomszédnak" is a magyar kisebbség magyarságának a megszűntetése
a legfôbb feladata! Ennek ellenére a magyar írott sajtóban
és a közszolgálati médiumokban ..."Trianonról, évfordulójáról
az idén sem ejtettek egy szót sem..." (Új
Magyarország 1997.X. 4. 11.) Nem szerepelt igazán
sehol sem az a példaadó válsághelyzet vagy annak elemzése,
amely 1918-1919-ben nálunk kialakult. Bódi Csaba ugyan megírta
(A rnagyar köztársasági intézmény Rubikon
1997/8.46.) "Ezt a politikai válsághelyzetet használták
fel a kommunisták a hatalom megszerzésére. 1919. március 21-én
a Népszava közölte a Károlyi Mihály hamisított aláírásával
ellátott proklamációt, miszerint az elnök lemond és átadja
a szovjet mintájú tanácsköztársaságnak." Françoú Thul is megemlíti:
"Kun Béla bolsevik kísérlete mély hatást gyakorolt a kollektív
tudatra, mondhatni megsokszorozták azt a félelmet, bogy az
örök ellenség, az immár szovjet Oroszország a magyar társadalom
alapjainak a szétzúzásán fáradozik." Ez szerinte is bekövetkezett
az 1945-1990 közötti idôben! (Magyar szemle
1997. 7-8. 80-81.) Ennek az eseménysorozatnak mélyebb
történeti hátterét éppen az új sorozatunkban megjelenô Szilassy
tanulmányból ismerhetjük meg. Ugyancsak itt találhatóak a
legalaposabb történészi vizsgálatok Trianonunk gyökereivel
kapcsolatban.
Lap
teteje
|
|
Nem
véletlen ez, hiszen már elôzôleg is ilyen szintű kutatásokat
közöltünk a Nemzeti Történelmünk, a Magyar Sors (1944-1957)
sorozataink köteteiben. Mára már az is közismertté vált, bogy
az elsô világháború végének, s az azt követö forradalmak idôszakának,
valamint Horthy Miklós kormányzóságának kezdeti, s az ún.
király visszatérések éveit az amerikai levéltárak és könyvtárak
adatai nélkül nem lehet hitelesen feldolgozni. Éppen ezért
végezte el szerzônk ezeknek az anyagoknak módszeres felkutatását.
Nyilván azért nála is (mint mindenkinél!) akadnak vitatható
megállapítások, így például az ún. fehérterrorral vagy Horthy
Miklós politikai szerepének megítélésével kapcsolatban. Szilassy
Sándor-Randolf L. Braham-hoz hasonlóan - is úgy gondolta,
hogy "Próbáltam az igazságot felderíteni, bárhová is vezet
az" (Új Magyarország 1997.X.4.11.).
Viszont mi magyarok ezeknek az anyagoknak ilyen bemutatásával
semmit sem veszíthetünk. Nemzetünk javára indítottuk el a
Trianoni Tanulmányok sorozatunkat. Ebben közöljük a kérdésben
legjobban érintett, de abban erôsen elfogult környezö államok
helyett is, a hiteIes forrásokat és a forrásértékeléseket.
Kaposvár, 1997. október 23-án, az 1956-os Szabadságharcunk
ünnepén.
DR MAGYAR KÁLMÁN
a Magyar Nemzeti Történeti Társaság
elnöke
A
szerzô
Dr. Szilassy Sándor Magyarbarnagon, Veszprém megyében született.
Pápán, a Református Kollégiumban érettségizett, majd jogi
tanulmányokat végzett a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen.
Az ügyvédi-bírói vizsgát 1949-ben tette le. Tíz évvel késôbb
az amerikai Indiana Egyetemen Master of Arts diplomát szerzett.
A világháborúban a légieröknél szolgált és orosz fogságba
került. 1944-tôl 1956-ig ügyvédjelölt és gyakorló ügyvéd volt
Veszprémben. Részt vett az 56-os szabadságharcban, családjával
együtt Bécsbe menekült és egyik szerkesztôje lett a Bécsi
Magyar Híradónak. 1957-ben érkezett az Egyesült Államokba,
ahol kezdetben gyógyszergyári munkásként dolgozott.
1959-61-ben az indianai Anderson College könyvtárának igazgató
helyettese, 1961 is 68 között az alabamai Auburn University
könyvtári fôosztályvezetôje, 1968-69-ben az Indiana State
University Evansvillei könyvtárának igazgatója. 1969-tô11972-ig
a floridai Tampa University könyvtárigazgatója és professzora.
1972-tôl nyugdíjba meneteléig,1994-ig a New Jersey-i Rowan
University (korábban Glassboro State College) könyvtárainak
igazgatója. Valamennyi munkahelyén tanított is a könyvtári
adminiszratív munka mellett.
A Historical Abstracts, azAmerica: History and Life, a Kanadai
Magyar Élet, a Kanadai Magyarság, az Amerikai Magyar Népszava/Szabadság,
a Katolikus Magyarok Vasárnapja, az Amerikai Magyar Világ
és az Új Látóhatár volt, illetve jelenlegi munkatársa, az
Egyesült Amerikai Magyarság fôszerkesztôje, a Savitz Reports,
a chicagói Magyar Élet volt szerkesztôje, a Magyar Történelmi
Szemle, az Encyclopaedia Hungarica és a Californiai Magyarság
szerkesztôbizottsági tagja, többek között. Revolutionary Hungary
című könyve Árpád aranyérmet nyert; a New Jersey-i Könyvtárosi
Egyesület Nagydíjjal tüntette ki.
Számos tudományos és szakmai egyesület - így a Tri-State College
Library Cooperative és a New Jersey College and University
Librarians - választotta meg elnökének. Az alabamai Tudományos
Akadémia alelnöke, a clevelandi Árpád Akadémia könyv- és levéltár
tudományi osztályának és a philadelphiai Magyar Klub kulturális
bizottságának elnöke volt. A Johannita Lovagrend is a Phi
Alpha Theta nemzetközi történeti társaság tagja. A philadelphiai
Chapel of Four Chaplains becsületrendjének kitüntetettje,
az Amerikai Magyar Szövetség igazgatója.
Az elmúlt néhány évben a budapesti Széchenyi Nemzeti Könyvtár,
az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem és a Magyar Nemzeti
Történeti Társaság konferenciáin tartott elôadásokat. Öt évig
heti rádió programja volt Philadelphiában. Gyakran hívták
meg szónokként társadalmi egyesületek. Miamiban a magyar ref.
egyház presbitere.
Dr. Szilassy 26 életrajzi kiadványban szerepel, közöttük a
Who's Who in America-ban, a Nyugati Magyar Irodalmi Lexikonban
és a Ki Kicsodában.
Megrendelés
céljából kérjük, kattintson
ide.
|
©
Universe Publishing Company