|
A
szerzô bevezetô szavai...
Ez a regényes életrajz a nyugatra szakadt magyarság története
a szülôfôld elhagyásától a kivándorlásig. Rámutatok azokra
a befolyásoló körülményekre, melyek a kezdetben feltétenül
hazatérni kívánókat kivándorlásra kényszerítették. Az eseményeket
úgy írom le, amint azok velem megtörténtek, vagy ahogyan megbizható
forrásokból merítettem, a teljesség igénye nélkül.
Amint a szülôföld határát átléptük, kissé álszenteskedve úgy
éreztük, hogy parancsra vonulunk vissza az utolsó védôkörletbe,
mások kényszer-kitelepitésekról beszéltek, de lelkünk mélyén
tudtuk,hogy menekülünk. Menekültünk a vörös hadsereg ismert
kegyetlenkedései és az orosz földön megtapasztalt sivár életforma
elôl. Kiváltságnak kellett tekintenünk a nyugatra húzódást,
hiszen népünk zömének ez nem jutott osztályrészül. Ez volt
a mélyenjáró lelki oka a feltétlen hazatérés ôszinte vágyának.
Ez az eltökéltség elôször minden kikötés nélkül élt bennünk.
Késöbb - a hazulról kiszivárgott riasztó hírek hatására -
azzal a naiv feltétellel, hogyha a szovjet csapatok kivonulnak
hazánkból a békekötés után. A vágy olykor elhomályosítja a
józan gondolkodást. Elfeledkeztünk arról, hogy a szovjet önként
még soha nem adott fel elfoglalt területeket és bármit is
ír elô a békeszerzödés, nem lesz, aki a feltételek betartását
kikényszeriti.
Az 1947-ben megszületett várva-várt békeszerzôdés felrázta
az álmodozókat. A nemzetközi viszonyokkal tájékozottabb kisebbség
jóslata vált valóra. Nem az oroszok vonultak .ki, hanem a
demokratikusan megválasztott magyar kormány tagjai - élükön
Nagy Ferenc miniszterelnökkel - voltak kénytelenek kiszökni
saját hazájukból. Elhangzott Churchill prófétai beszéde, melyben
elôször hallottuk a "vasfüggöny" kifejezést. Az Egyesült Ĺllamok
sokak által lekicsinyelt elnöke felállítja a "Truman doktrinát".
Végül a berlini égi szállítás mindenki elött világossá tette,
hogy a két óriás szembefordult egymással. Nem is olyan régen
szívrepesve vártunk erre a csodára, a változott helyzetben
azonban kétségbeesést váltott ki a nyugatra menekültek lelkéböl.
A vörös hadsereg nyugati irányú elôretörésének lehetôsége
pánikot idézett elô. A túléléshez a család biztonságának sötét
gondja járult. Akik tehették, tovább húzódtak a rettegett
invázió elôl. Mikor 1948-ban lehetôvé vált a kivándorlás,
a nyugaton élô menekültek nemzetiségükre való tekintet nélkül
valósággal csörtettek a biztonságot igérô tengerentúli országokba,
holott az ott folyó életröl a legtöbben édes-keveset tudtak.
Arra sem igen gondoltak, hogy az idegen népek tengerében gyermekeik
talán nem, de unokáik bizonyosan elvesznek nemzetük számára.
A kivándorlás a nemzetgyilkosság egyik fajtája lett.
A hazatérés gondolatának feladásában a megszálló szovjet hatalomtól
való félelem mellett döntô szerepet játszott az ország vezetését
bitorló és népünkkel semmi közösséget nem érzô siserahad garázdálkodása.
A nagyarányú hazaszállítás folyamán megszaporodtak a hazai
hírek, amik mind azt támasztották alá, hogy mi, az úgynevezett
"nyugatosok", hazatérésünk után szülôföldünkön csak rabszolgák
lehetünk, de szabad emberek, egyenrangú polgárok nem.
Lap
teteje
|
|
Az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozata az alapvetö
emberi jogokkal kapcsolatosan igy fogalmaz: "Minden embernek
elidegeníthetetlen joga van az élethez, a szabadsághoz és
boldogulásának kereséséhez." Kivándoroltunk, mert a "kirakat-perek"
mártírjai figyelmeztettek arra, hogy életünk nincs biztonságban
a hazai földön. Szabadság sincs olyan országban, ahol békés
polgárok a "csengöfrász" rettegésében élnek, lakásaikból kitelepíthetôk,
börtönökbe zárhatók vagy büntetô táborokba terelhetôk minden
igaz ok nélkül. A boldogulás szabad keresése pedig vágyálom,
mivel egy bosszút szomjazó terrorkormány szabja meg munkakörét,
nem törôdve képességeivel és elôképzettségével.
Elöbb
tízezrével, majd százezrével szakadtunk le nemzetünk testérôl
éppen akkor, amikor minden tehetségre, minden munkáskézre
égetô szükség volt a romba dôlt ország felépítéséhez. Borzalmas
bűn volt, de azért nem a kivándorlók felelôsek elssorban,
hanem azok, akik ôket hazájukból elűzték.
Hálás köszönetemet fejezem ki Kovács Emesének és Szabó Csabának,
kedves barátaimnak, akiknek biztatása és támogatása nélkül
kéziratom talán soha nem látott volna nyomdafestéket. Hála
és elismerés illesse Áldássy Oszkár bajtársamat a művészi
kivitelű fedôrajz elkészítéséért és Szakály Sándort a szakmai
lektorálás elvégzéséért.
Eszenyi
László
Elôzô könyve, a Trianoni nenrzedék 1990-ben megvalósította
az azóta is elképzelhetetlent: tízezer példányban fogyott
el néhány hónap alatt...
1912-ben született Temesváron. Fiatal korától kezdve céltudatosan
készült a katonai karrierre. A Bocskai István katonai középiskolát
követôen a Ludovika Katonai Akadémián évfolyamelsô, majd 1943-ban
kiváló minôsítéssel végzi el a vezérkari tiszteket képzô hadiakadémiát.
A világháború utolsó éveiben a magyar királyi honvédség egyik
legképzettebb fiatal vezérkari tisztje. Ott volt a Don-kanyarban,
s 1944 októbere a Kárpátokban harcoló 1. magyar hadsereg parancsnokságán
éri, melynek hadműveleti vezérkari tisztje. Az elvetélt átállási
kísérlet után az összeomlásig szolgál tovább. 1945-ben egységével
Németország felé vonul vissza, s itt éri a háború befejezése.
Az amerikai kormány által elrendelt hazatelepítés egyik szervezôje,
s a plattlingi menekülttábor vezetôje. Az Egyházak Világtanácsának
emigráns ügyekkel foglalkozó tisztviselôje, majd 1949-ben
ô maga is végleg az Egyesült Államokba távozik.
1950 elején az Amerikai Magyar Református Egyesület néven
ismert és ma is működô testvérsegítô és biztosító társaság
alkalmazza; rövidesen fôtisztviselô lesz. Tevékenyen részt
vesz a washingtoni Kossuth Ház és a ligonieri Bethlen Otthon
létrehozásában. Az Amerikai Magyar Szövetség alelnöke huszonöt
éven keresztül. Két könyvét az Egyesült Államokban, egyet
Magyarországon adták ki. Az Árpád Akadémia tagja és irodalmi
aranyérmes kitüntetettje.
A Magyar Köztársaság elnöke a Köztársaság Tiszti Keresztjével
tüntette ki azért a több évtizedes kiemelkedô tevékenységéért,
melyet az amerikai magyarság érdekében fejtett ki. A Zrinyi
Miklós Katonai Akadémia tiszteletbeli diplomájának is birtokosa.
1980-ban az Amerikai Magyar Református Egyesület ügyvezetö
alelnökeként ment nyugdíjba.
Megrendelés
céljából kérjük, kattintson
ide.
|
©
Universe Publishing Company